Az építőipar fellendítésére stratégiát dolgozott ki az Európai Bizottság az unió területére vonatkozólag. Talán mindenki számára ismeretes, hogy a haldokló építőipar nem, vagy csak nagyon nehezen tud feltápászkodni a válság okozta sokkból.
Azért volt szükség a központi beavatkozásra, hogy az ágazat segítséget ez által újra erőre kapjon,hiszen munkahelyteremtés egyik legbiztosabb pontja, általánosságban a gazdaság mozgatórugója. Az új építési stratégiában szerepet kapott a fenntartható fejlődés, mint megvalósítandó cél is.
A stratégia fő eleme az alacsony energiát felhasználó épületek arányszámainak növelése. Ez Európai Bizottság előkészített egy új uniós jogszabályt is. A jogszabály megfogalmazásánál a Magyarországról érkező javaslatokat, az épületek felújításának támogatására egy újszerű finanszírozási mechanizmust is megfogalmaztak.
A kidolgozott stratégia főbb elemei között szerepel a kedvező befektetési feltételek elősegítése, különös tekintettel az már meglévő épületek felújítása és karbantartása esetén; emellett magukban foglalják a munkavállalók képzettségének fejlesztését, a forráshatékonyság javítását, valamint a szabványosított tervezési kódok bevezetését is.
Antonio Tajani ipari biztos hangoztatta, hogy az új technológiák a már meglévő épületek felújítása terén is nagy piaccal és erőforrásokkal rendelkeznek, nem csak az új épületek támogatása lehetséges.
Az Európai Unió tagországainak energiaügyi miniszterei már júniusban foglalkoztak a készülő energiahatékonysági irányelvekkel, erre a tanácskozásra fogalmazódott meg a magyar javaslatok zöme. A beépített magyar javaslatok alapján könnyebbé válhat az új tagállamokban az energiahatékonysági befektetések finanszírozása is. A könnyebb befektetési feltételek mellett 2010 és 2020 közötti időszakban közel 210 milliárd forintnyi összeg épülhet be az ország költségvetésébe.
A készülő épületeket úgy kell megtervezni, hogy már az építőanyagok megválasztásakor is az energiatakarékosság legyen a legfontosabb szempont. Fő szempont: a kész épület energiafelhasználása a lehető legkisebb legyen.
A megújuló energiaforrásból eredő energia felhasználásának lehetőségét a tervezés folyamán minden esetben vizsgálni kell. Például a vízrendszer kialakításánál a takarékos vízfelhasználási lehetőségek között vizsgálni kell a csapadék, a talajvíz, vagy a használat után tisztított víz felhasználását.
A magyar rendelet az energia visszanyerést, a hőcserélők alkalmazását, az épületgépészeti berendezések energiatakarékos üzemeltetését is előírja.
Külön kiemeli, a bontott, de még használható építőanyagok újrahasznosítását. Az uniós szabályozás is, és a magyar rendelet is 2013. január 1-jétől lép hatályba.
