A megújuló energiák társadalmasítása folytatás  –  II. rész

 

Energia elosztás

Az energia elosztás technológiája ugyan fejlődött de alapvető formáját illetően nem változott. Koncentrált erőművek termelik meg az energiát melyet elavult villamos hálózatok osztanak szét. Az elosztási veszteség tetemes 15- 40 % között változik a módszerektől függően. A veszteségek jelentős része kiváltható lenne amennyiben más módszereket és más forrásokat alkalmaznánk, illetve ha helyi igények fedezetére helyileg megtermelt energiát használnánk. Ennek mértéke 40-60 – is lehet. Az ellátás biztonsága érdekében megfelelő műszaki megoldásokat kell kiépíteni. Ebben nagy szerepe van a meglévő elosztó rendszereknek, ezért az új rendszerek kialakítását, fejlesztését a helyi áramszolgáltatókkal partnerségben kell kialakítani. Erre utalnak a külföldi adatok és példák,  melyek egyértelműen mutatják, a lokálisan meg termelt energia fontosságát és az erre épülő smart-grid energia-közösségek jelentőségét.

 

A program szükségszerűsége és társadalmi igénye

Sajnálatos, hogy a megújuló energiákat illetően egységes központi oktatás hazánkban gyakorlatilag nincs, illetve nem minden területen áll egyenlő mértékben rendelkezésre.

Az eddigi közoktatási rendszereket bizonyos mértékig képes volt segíteni a család azzal, hogy a szülők – maguk is iskolavégzett polgárok – besegítettek a gyerekeknek a tanulás során. Sajnos a megújuló energiák esetében erről nem lehet szó, hiszen ez szinte mindenki számára teljesen új terület, a lakosság 85-90 % részére ez a technika nem ismert. Ezért a család nevelő szerepe, tapasztalata, ezen a területen gyakorlatilag elhanyagolható.

Így a megújuló energia oktatás bevezetése a közoktatásba ebben az értelemben jelentősen hozzájárul az esélyegyenlőség fenntartásához! Az oktatás egységessége egyenlő esélyeket is biztosít!

Fenti alapvető szükségszerűségeket ismerte fel Véghely Tamás és Bocsó Imre,  amikor, erre alapozva kidolgozta a „Megújuló Energiák Társadalmasítása”  c. programját, mely megoldást ad a cél – a társadalmi méretű paradigmaváltás – mielőbbi eléréséhez.

A program egyik fontos eleme a szakoktató – szakmunkás képzés.

„Megújuló Energiák Társadalmasítása” program alapillérei

A program 4 fő alappillérre épül.

Az első a  gazdasági szektor:

A feladat a megújuló energiahasznosító eszközök minél szélesebb körű elterjesztése, az iparban, mezőgazdaságban, közlekedésben, városban és falun, tanyán, köz-, és magán épületeken(ben)… szóval tömegesen. Az alkalmazások komplexitásának, nagyságának, és számosságának növelése. Ez a szektor a kritikus tömeg elérése után a gazdaság motorjává, húzó ágazattá fog válni, segít a gazdaság stabilizálásában, a munkahelyek megőrzésében, fejlesztésében (számos külföldi példa igazolja). Az alkalmazások számának növekedése azt is fogja jelenteni, hogy szükség van ilyen berendezések, erőművek szakszerű megvalósítására, telepítésére, karbantartására, áthelyezésére, átalakítására, javítására, bővítésére, stb…

Továbbá: mivel ez egy igen innovatív terület, így további jelentős szinergikus hatások is kimutathatók a kutatás  fejlesztés területén.

A második pillér az oktatás-képzés (kutatás):

A gazdasági szektor működtetésének fontos és elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő számú, megfelelően képzett szakember álljon rendelkezésre, megfelelő időben. A jelenlegi szakembergárda, mely ugyan rendelkezik a hagyományos energiaforrások kezelésének gyakorlatával, többnyire nem kellően felkészült a megújuló energiákhoz szükséges tudással. Nem szabad lebecsülnünk a szakismeret szükségességét ezen a területen, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a szakemberek igenis igénylik a mélyebb ismereteket de nincs lehetőségük ezt kellő minőségben megkapni. A szakemberek ezért „ki mit talál” – módon,   „önképzéssel” lesik el a szakmai fogásokat – az esetek többségében ez inkább azt jelenti, hogy „vak vezet világtalant”. Ez sajnos a kivitelezések esetében is megmutatkozik.

Ezért a „Komplex Megújuló Energia Képzés” társadalmi igényt testesít meg, társadalmi szükségszerűség.

Ha hihetünk a klímakutatók előre jelzéseinek, 2020-2050-ig  alig van időnk néhány olyan generációt kinevelni, akik majd képesek lesznek felelősen szembenézni a problémákkal, azokat  időben, megfelelő módon felismerni, és túlélő módon reagálni a kihívásokra. Ezért oktatási képzési programot szükséges kiterjeszteni:

  • a teljes életkor vertikumra (élethosszig tartó tanulás, Life Long Learning) és
  • a teljes szakmai vertikumra (ide tartozik az összes megújuló energiaféleség és a kapcsolódó területek, ugy mint, a környezetvédelem, hulladék kezelés, a fenntartható fejlődési stratégiák, öko-szisztémák ismerete és tudománya, a ciklusok, stb…,)

a lehető legteljesebb mértékben.

A cél, minél előbb kinevelni egy (inkább több) generációt, akik képesek lesznek a – ma még többnyire ismeretlen – feladatokat megoldani. Az oktatást legfiatalabb generációnál, kisgyermekkorban kell elkezdeni, így biztosítható a költség hatékony, gyors, biztos végrehajtás. Ezzel együtt párhuzamosan biztosítani szükséges a magasabb életkori osztályok képzését is egészen főiskolai egyetemi szintig, beleértve post-graduális képzéseket, illetve PhD és egyáb fokozatok megszerzését. Különös gondot kell fordítani a szakoktatói és szakmunkás képzésre is. A meglévő szakmákat át kell képezni az új követelmények és lehetőségek szerint. („Technológia váltó szakmunkás képzés”). A szakoktatói intézmények többsége – némi kis változtatással alkalmas a feladat végrehajtására. Szükséges egy szak-oktatói grémium kiképzése, akik a tudásukat mielőbb képesek lesznek továbbadni. („Tudásmegosztó programok”)

 A társadalmasítás  folyamatának egyik legfontosabb eleme a  „komplex megújuló energia képzés”.

A képzési program szerkezete ezért oly módon lett megalkotva, hogy lefedje a teljes életkor vertikumot és szakmai mélységében kiterjedjen az összes megújuló energia féleségre.

A világ kutatóinak közössége eddig Az oktatók feladata ugyanakkor felkészíteni a jövő mérnökeit arra, hogy képesek legyenek ezzel a küldetéssel megbirkózni.

A harmadik pillér a média területe

A média mindig is fontos szerepet töltött be új folyamatok bemutatásában a társadalmi elismertetés megszerzésében ezért most is fontos feladata van. Széles körben való szakszerű ismertetéssel elő kell segítenie a megújuló energiák elterjedését, a közhangulatban a szakmaiság szükségességének erősítését.

Mindezt csak úgy tudja megtenni, ha az újságírók, szerkesztők és riporterek is  – a jelen helyzetnél jóval – képzettebbek ezen a területen. A média elősegítő szerepét mindaddig fenn kell tartani, mig a megújuló energiák elterjedtsége nem éri el az adott területen (ország, térség…, ) való fennmaradáshoz szükséges „kritikus tömeget”.  A média kommunikációs eszközöket be kell vonni a napi információs folyamatokba.

A médiát a lehető legteljesebb értelemben kell értelmezni (elektronikus, nyomtatott, video/audio).  Funkciójában ide kell értenünk a részben tudományos (ismeretterjesztő) előadásokat, a nem tisztán szakmai jellegű konferenciákat, illetve a civil kezdeményezésű „népszerűsítő” rendezvényeket is.

 

A negyedik pillér a jogalkotás területe

A magyar viszonyok rendkívül sajátosak a nemzetközi összehasonlítások tükrében. A sajátosság több alapvető forrásból ered.

Az egyik alapvető tényező a környező országokhoz és a világ átlaghoz viszonyított jelentős lemaradásunk.

A másik, Magyarország különlegesen kedvező  –  de jelenleg, és ki tudja meddig, kihasználatlan  – adottságai. Társadalomi és geopolitikai tényezők. A politikai akarat késlekedése. A fejlődést gátló lobbi csoportok aktivitása.

A következő, ugyancsak fontos tényező, hogy az Európai Úniós országok közül, egyedül nálunk nincs érdemleges  Megújuló Energia Törvény.

 

Röviden összefoglalva hazánk mintegy 15-20 éves lemaradásban van több területen is:

A megújuló eszközök telepítése, ezek elterjedtsége (minden szegmensben!)

Egységes törvényalkotás hiánya

Egyszerűsített engedélyezési eljárások a jelenlegi túlhatározott (kusza) gyakorlat helyett

Alacsony volumenű támogatási rendszer

Adminisztratívan és feleslegesen túlbonyolított pályázati rendszer

Nem ösztönző visszavásárlási tarifák (feed -in tariffs)

 

Ezért a társadalmasítás egyik legfontosabb területe a megfelelő, a fejlődést elősegítő, jogalkotás, törvényi háttér megteremtése.

Megújuló Energia Törvény megalkotása

A VET módosítása (és a fejlődő igényeknek megfelelő folyamatos karbantartása)

Valós nemzeti fenntartható fejlődés és megújuló energia stratégia megalkotása

Egyablakos engedélyezési ügyintézés bevezetése, kistérségi központokkal

Megújuló Energia Hivatal felállítása

Szakképzett hozzáértő hivatalnokok, hatósági személyek „alkalmazása” – kiképzése

A pályázati rendszer volumenének növelése, adminisztratív egyszerűsítése

 

 

Szeretnénk a figyelmüket felhívni egy korábban elkészült jelentésre amely “Hetési féle jelentés néven is ismert.

 

Idézet a Hetési féle anyagból ……

3. Ami megoldható

3.1. Itthon is

Mivel az erőforrásválság és az ellátási nehézségek elsősorban a városokat érintik,18 ezért célszerű falura költözni, (első lépés) hiszen a vidéki környezet még ma sem áll messze az önellátástól (pl. Erdélyben). Arra a tudásra, amit a vidék parasztsága évszázadokon át felhalmozott újra nagy szükség lesz, hiszen a földeket megint kézzel és állati igával kell művelni, vegyszerek és műtrágya nélkül. Ebben a munkában ismét foglalkoztatottá válik a falun élő lakosság 80-85%-a, megszűnik a munkanélküliség vidéken, aminek elsődleges kiváltó oka a mezőgazdaság szerkezetváltása volt az 1960-as években.

Továbbá valószínű, hogy a legszükségesebb iparcikkek kivételével (lábasok, tányérok, üveg, stb.)

minden helyben fog készülni. Újra előbukkannak a rég eltűntnek hitt szakmák, a kovács, a szíjártó, a takács, a molnár, a fazekas, a tímár, a bognár és így tovább.

 

Második feladatunk tehát a földművelés hagyományos módszereiről és kézműves mesterségről szóló még meglévő tudás ápolása és bővítése.

A vidéki házakat (és az egyéb fenntartani kívánt épületeket) szereljük fel a következő létfontosságú berendezésekkel: napelem, fúrt kút,19 melyből kézzel is húzható víz, művelésre alkalmas földterület, pince, és lehetőleg fa tüzelésére alkalmas kazán, de még jobb a kályha.

 

Harmadik feladatunk tehát az alapvető ellátás megszervezése (erőforrás és víz).

Azután, még ha egyelőre csak szórakozás szintjén is, tanuljunk meg egy hasznos szakmát, vagy több

ilyent. A földművelés, kézművesség, ezermesterség nagyon kifizetődő tudás lesz az elkövetkező időkben. A társadalom jelenlegi állapotához szorosan kötődő, és/vagy rendkívül magas fejlettségű berendezésekhez kapcsolódó szakmák nem lesznek hasznosíthatók (az elsőre a manager és a könyvelő, a másodikra az űrhajós és a maroktelefon-tervező jó példa).

 

Negyedszer tehát tegyünk szert olyan hasznos ismeretre, mely egyrészt segítheti túlélésünket, másrészt nagyobb értékkel ruház fel minket élve, mint holtan.

Mivel a magasan gépesített és rendkívül kifinomult egészségügy fog először akadozni, törődjünk sokat egészségünkkel, és lehetőleg váljunk függetlenné az egészségügyi rendszertől, például azzal, hogy megtanuljuk, melyik fűben-fában milyen orvosság van.

 

Ötödször, ismerjük meg a gyógynövényeket és vigyázzunk az egészségünkre.

Rendkívüli csapások fogják érni az emberiséget, ez pedig mindig könnyebben kivédhető, illetve feldolgozható egy szorosan egymásra utalt közösség kereteiben. A közösség tagjai éppen úgy megoszthatják a

17 http://www.theoildrum.com/node/2164 Az oldalon azt is olvashatjuk a technikai nehézségek mellett, hogy nincs elég „üzemanyag” sem, és nagyon messze van a megvalósulás is.

18 A városok lakótelepei nem tarthatók meg. Egy tízemeletes lakótelepi ház nagy erőforrás-fogyasztó és ráadásul túl magas is ahhoz, hogy a víz feljusson a tizedik emeletre. A belvárosok néhány emeletes háztömbjei fenntarthatóak, hiszen ezek akkor is álltak, amikor még nem volt ennyire jelentős az olajfelhasználás. Budapest esetében a fent említettek a lakosság felének kényszerű elvándorlásával, vagy célirányos kiköltöztetésével oldhatók meg. 19 Közösségenként legalább egy fúrott kútra van szükség. munkát egymás között, mint ahogy azt a jelenlegi rendkívül bonyolult társadalom is megteszi – csak az ipari korszak alkonyának közösségei lényegesen kevesebb taggal is működőképesek, hiszen a rendkívül szakosított foglalkozások eltűnnek. Egy hagyományos falunak megfelelő méretű közösség, minden szükséges foglalkozást űző taggal, és lehetőleg falun, már nagyjából 500-1000 fő esetén is fenntartható lehet.

 

Hatodszor keressük hasonló emberek barátságát, és lehetőleg együtt telepedjünk le, egy városoktól távolabb fekvő faluban. 20

A társadalomban már most vannak olyan magasan képzett szakemberek, akik a fent leírt válságtünetekkel (vagy egy részükkel) tisztában vannak. Az emberiség felhalmozott tudását nem szabad veszni hagyni. Minden tájegységnek szükséges lenne kiépíteni egy tudás-és tároló központot, ahol van áramszolgáltatás, számítógép-központ, legalább vezetékes távbeszélő-összeköttetés vagy rádiókapcsolat a világ többi ilyen központjával; illetve az emberiség tudásának egy fontos ága nagy mértékben, és általános tudás tekintetében pedig kisebb, de átfogó részben képviselve/tárolva van.

 

Hetedszer, halmozzunk fel minél több tudást a fejünkben, és ha tehetjük könyvek formájában is, mert azok hozzáférhetők villamos eszközök nélkül is. Keressünk hasonlóan képzett embereket, hogy együtt gondolkodhassunk. Ha van napelemünk, akkor egy hordozható számítógép jó befektetés lehet – főleg kutatók számára.

3.2. Közösségi csoportok, az Egyház szerepe

Mint azt fentebb már említettem, a közösségek szerepe óriási. Megtartó erőt, támaszt és védelmet jelentenek az elesetteknek, ugyanakkor alapvető tájékozódási pontul szolgálnak saját tagjaik számára. A jövő ezeké a közösségeké. A falura települt, legtöbb feladatukat maguk ellátó közösségek válhatnak jellemzővé, melyek a tudásközpontokkal állnak kapcsolatban, ahonnan beszerzik azt, amelyet csak ezek a régi városmagokra épült központok állítanak elő – persze csak akkor, ha sikerül a békés átmenetet biztosítani.

Jelenleg Magyarországon az egyetlen nagyjából világos jövőképpel rendelkező, a teljes országot lefedő szervezetek a katolikus és református egyházak, és a történelmi felekezetek. Mivel azt nehéz megjósolni, hogy milyen hatalmi változások várhatók a magyar állami életben, ezért úgy kell készülni, mintha nem várhatnánk külső segítségre. A teendők világosak.

1. A KÉSZ segítségével fel kell kutatni azokat az értelmiségieket, akik elfogadják a fentieket, és hajlandók tenni valamit az ügy érdekében.

A feladat a következő: magasan képzett szakembercsoport vizsgálja meg a lehetséges utakat, illetve a legjobb megoldás kidolgozása után készítse elő a híveket és a papságot a teendőkre. Az ismeretek átadása, illetve a megoldások felvázolása fontos lehet akár egy plébánia felújításakor, de az egyházmegyei tudásközpontok létrehozásakor is.

2. A meglévő egyházi közösségeket fel kell készíteni, hogy sokkal nagyobb nyomást is kibírjanak, mint amilyen ma nehezedik rájuk, ugyanis ez csak lélektani, míg akkor fizikai lesz.

A közösségi tudat, és a társadalmi/személyes kapcsolatok erősítése képessé tehet egy közösséget azonosságtudat és túlélőkészség kifejlesztésére egy olyan világban, ahol a polgárok egy része rendezetlenségbe fullad. Az alapvető közösségek, közösségi magok nem árt, ha egybeesnek a jövendő fenntartható faluközösségekkel, de legalább részét képezik annak.

3. Minden egyházmegyében ki kell jelölni 5-10 fontos plébániát, melyeket fenntartható módon fel kell szerelni, és amelyekből szükség esetén ellátható akár az egész egyházmegye.

A papság és a hívek részaránya ezekben a zűrzavaros időkben növekedni fog, hiszen a társadalmi összeomlás folyamatában az egyetlen szilárd pont maradhat, mely világos értékrendet képvisel. A pásztori feladatok ellátása azonban legjobb esetben is az 1930-as évek színvonalán képzelhető el;21 a szerző becslése szerint a hanyatlás közepesen derűs előrejelzés szerint itt állítható meg.

3.3.3. Még ez is álomnak tűnhet, ez a közepesen sikeres forgatókönyv

Van egy közepesen sikeres forgatókönyv is, ami tudásközpontokkal, és az 1930-as évek szintjén élő vidéki lakossággal, gőzvontatású vonatközlekedéssel, repülők nélkül, jelentős hiányok nélkül, talán még vidéken is korlátozott áramhasználattal, elképzelhető, és esélye 30-40% lehet. Itt szélkerekek adják az áramot, és biomasszás erőművek. Az éjszakai áram hidrogént bont, amivel mennek a buszok, és az alapvető feladatot ellátó személykocsik. Nagyobb áramhiány nincs, a fogyasztás a fénykorbelinek fele. Van korlátozott számítógép hálózat, vezetékes telefon, tömegközlekedés, bioüzemanyaggal magát ellátó mezőgazdaság, szervezett ellátás.

Itt is igaz, hogy csökken a károsanyag-kibocsátás, átértékelődik a valódi munka szerepe, megnő a szabadidő, a közösségi élet ideje; eltűnik a lélekölő munka és reklám, az előbbi forgatókönyv vívmányai jórészt itt is igazak. Ha csak ez sikerül, már elégedettek leszünk…..”

* * * * *    a válogatás vége    * * * * *

 

A fenti háttér információk tükrében a „Komplex Megújuló Energia Képzés”

  • Társadalmi igényt és szükségszerűséget testesít meg
  • Felkészíti a társadalmat a jövő problémáinak kezelésére
  • Munkahelyeket teremt
  • Biztosítja a szakma színvonalát, a munkák minőségét
  • Elősegíti a szabványosítási folyamatok konvergálását
  • Stabilan fenntarthatóvá teszi a fejlődést
  • Biztosítja a megfelelő humán erőforrást, és ezáltal lehetővé teszi új, komplex energiatermelő egységek létrehozását

 

  • Kiterjed a teljes életkor vertikumra
  • Felöleli és tárgyalja a teljes szakmai vertikumot
  • A környezetvédelem feladataira és a klíma – problémákra alapozva, egységes holisztikus szemlélettel kezeli a teljes megújuló energia területet
  • Egységes integrált személettel kezeli a saját és a kapcsolódó területeket
  • Az adott szegmensek a legmagasabb szintű ismeretanyagot nyújtják (mélységi analízis)
  • Moduláris felépítésű
  • Folyamatos képzést (1,5 – 3 évente továbbképzést nyújt)
  • Életkor és feladat függően kezeli az oktatás technikai eszközeit (szókincs, ismeretanyag, kiegészítő ismeretek, bemutató eszközök, gyakorlatok, technikai, műszaki, matematikai ismeretek, stb)
  • A képzés bevonja a gyártó/nagykereskedő cégeket így biztosítja a naprakész szakmai követést és BAT (a technika jelen legjobb állása) megvalósulását.
  • Gyakorlatorientált
  • Oktatástechnikai szempontból  – a hatékonyság érdekében  – kombinálja mai legkorszerűbb elemeket a hagyományos oktatással (E-learning, internet hatékony használat, feladat beadás)
  • Bizonyos elemei társas – csoportos képzésre épülnek, de maximálisan biztosítja az egyéni felkészülést is
  • A lehető legrövidebb időn belül biztosítja a szakmányokon belüli átképzéseket (technológia váltás)

 

Felhasznált irodalom és források

IPCC jelentés magyarul

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Eghajlatvaltozas_2007.pdf  címen.

A teljes jelentés az ENSZ hivatalos nyelvein a   www.ipcc.ch  címen olvasható

 

http://www.iaea.org/programmes/a2/ IAEA Power Reactor Information System

www.eia.doe.gov

www.iea.org

www.meh.hu

www.npp.hu

www.wupperinst.org/download/1085_overview.pdf

www.fiacc.net/

www.fiacc.net/pro/processlist.htm

library.iea.org/dbtw-wpd/textbase/pamsdb/search.aspx?mode=cc

file:///E:/1%20Megujulo/GHG%20CO2%20Global/%C3%9Cvegh%C3%A1zhat%C3%A1s%C3%BA_g%C3%A1zok.htm

 

A felélt jövő

Írta: Hetesi Zsolt fizikus, ELTE Fizika Tsz.csoport, FFEK elemző

A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport helyzetértékelője

EU 20-20-20 stratégiai program ismertető – Brüsszel EU kiadványok

* * * vége * **

 

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet, tárolhatja vagy lekérheti az információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt irányíthatja személyes cookie-szolgáltatásait.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

A weboldal használatához az alábbi technikailag szükséges cookie-kat használjuk
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Elutasítom
Elfogadom

Pin It on Pinterest

Share This