Tapssal temették el a németek az atomenergiát a fukusimai erőműbaleset után, de alig 18 hónappal az energiaváltás után kijózanító számlát kaptak az átállásról. Dupláját fizethetik.

A négy nagy német áramszolgáltató vállalat tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a háztartások áramszámláját terhelő, az energiaváltás költségeinek finanszírozására szánt “átállási” adó kilowattóránként 3,6 eurocentről 5,3 eurócentre emelkedik. Egy átlagos, négytagú német háztartás esetében ez áfával együtt évi 250 euróval emeli meg az áramszámlát. Az energiaváltás társadalmi támogatásának elvesztésétől tartó politikusok ezért felül kívánják vizsgálni az átállás finanszírozásának rendszerét.

“Az áram nem lehet luxuscikk” – figyelmeztetett Michael Fuchs parlamenti képviselő Angela Merkel jobbközép koalíciójából. “Az energiaváltás csak széles társadalmi támogatás mellett lehet sikeres” – mutatott rá.

Az atomenergia évtizedek óta vita tárgya Németországban. A lakossági ellenállás először a csernobili atomkatasztrófa után kapott lendületet, majd a fukusimai baleset után csúcsosodott ki. A Merkel-kormány a közvélemény nyomására az ország nyolc legidősebb reaktorának azonnali leállítása mellett döntött, és előre hozta a többi reaktor leállításának határidejét.

Az atomenergia részaránya a német áramtermelésben 23 százalékról 17 százalékra csökkent, miközben a megújuló energiaforrások részaránya 20 százalékról 25 százalékra emelkedett. És ezzel együtt nőtt az energiaárak emelkedését kifogásoló panaszok száma is, főként a szegényebbeknek nőttek meg arányosan a terheik. A DIW német gazdaságkutató intézet számításai szerint egy átlagos német háztartás a havi jövedelmének kevesebb mint 2,5 százalékát költi energiára, az alacsony jövedelműek körében az arány azonban négy százalék.

A németek Európában az egyik legmagasabb áramdíjat fizetik. Az átlagos ár kilowattóránként 24 eurócent, míg Franciaországban mindössze 13 cent, Nagy-Britanniában pedig 14 eurócentnek megfelelő összeg. A németek felárat fizetnek az energiafogyasztás után, ami elméletileg az alternatív energiaforrások kiaknázására végrehajtott beruházások jövedelmezőségét hivatott biztosítani. Csakhogy a jelenlegi rendszerben minél nagyobb arányt ér el a “zöld energia” az energiatermelésben, annál nagyobb felárat kell fizetnie a fogyasztónak. A felár emiatt 2009 óta több mint megnégyszereződött, már átlépte a “fájdalomküszöböt” – mutatott rá Philipp Rösler gazdasági miniszter, aki a rendszer megújítását sürgeti, mondván, hogy ez “kikerült az ellenőrzés alól”. 2005 óta az energiaárak Németországban 44 százalékkal emelkedtek.

A többletdíj 2011-ben 17 milliárd euróra rúgott, és elemzők számításai szerint jövőre eléri a 25 milliárd eurót. Mivel a kormány 2020-ra 40 százalékra, 2050-re pedig 80 százalékra tervezi növelni a megújuló energiaforrások részarányát az áramtermelésben, a többletdíj összege a jelenlegi rendszerben csak tovább növekedhet.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet, tárolhatja vagy lekérheti az információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt irányíthatja személyes cookie-szolgáltatásait.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

A weboldal használatához az alábbi technikailag szükséges cookie-kat használjuk
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Elutasítom
Elfogadom

Pin It on Pinterest

Share This